Pszeudo-zen történet – A mag

– Mester, mit értett Jézus azon, amit Nikodémusnak mondott, hogy újjá kell születned?
– Nikodémus, valószínűen élete derekán volt, amikor az átmenet van az élet második felébe, ami krízissel jár. Az életderék krízisében fordult Jézushoz. Ekkor, ami az élet első felében jól működött, nem működik. Érdekes, mint tanító ő is, farizeus, fordult, egy másik tanítóhoz. Ez azt jelenti, hogy élete első felének tanításai mondtak csődöt, tudat alatt, ezért fordult, egy másik tanítóhoz. Végül ez történt Jóbbal is az Ószövetségben, az élete első felének alkotása összeomlott élete derekán, mert át akarta vinni az élet második felében, azt, amit nem lehet. Ahogy Nikodémus, Jób esete mutatja, hogy az eszmék, melyek szerint élt az ember délelőtt, nem lehet délután is élni. Vissza kell térni az örök Kezdethez. Ezt jelöli a gyermek, a mag archetípusa. Újjá kell születni, ahogy Jézus mondta Nikodémusnak, újra gyermekké kell lenni, aki növekszik. Maggá kell lenni, mely növekszik és fává lesz. Az élet második felében is növekedésre van szükségünk, de most az élet első felének külső növekedésével szemben, belső
növekedésre van szükség. Csak az élet első felének, idő előtti, pusztán csak külső befejezettsége, azt az illúziót kelti, hogy az ember egy életre befejezett, minden szempontból, és így kell leélnie életét az élet második felében, mint az elsőben. Ez egy kényszerzubbonnyá válik, ami krízishez vezet. Tudod Tóni, az élet első felében jók a tanítások, de a második felében károsak lehetnek, mert a tanítások, mindig befejezettek. Az élet második felében a bennünk lévő magot kell ápolni, hogy fává terebélyesedjen, a tanításokkal szemben. Az életet arra kell helyezni, olyan alapra, ami növekszik bennünk, nem lezárt.

Nagy Attila (Puli)  – Háromszék

Print Friendly, PDF & Email