Pszeudo-zen történetek

– Mester, a keleti tanok nagyon terjednek nyugaton, ez valamit csak jelent – jegyezte meg Titok Tóni a Mesternek.
– Tóni, ez nem jelent semmi jót! A szellemileg lusták rajonganak, először is, keletért. Akik tévesen azt hiszik, hogy meditációs technikával, az ürességgel, minden az elme illúziója, el lehet intézni mindent.

Pszeudo-zen történet – Mózes sátra

– Mester, miért tudta Mózes a sátrát a táboron kívül felverni, a nélkül, hogy hübrisze elnyelte volna? – kérdezte Titok Tóni a Mestert.
– Tóni, úgy, hogy a csipkebokrot a saruját leoldva közelítette meg, és nem ment teljesen közel hozza.

– Mester, hogy találtad meg az utad, amikor az életed derekán, abba a sűrű, sötét erdőbe értél, amiről Dante ír az Isteni színjátékban? – kérdezte Titok Tóni a Mestert.

Pszeudo-zen történet – A mag

– Mester, mit értett Jézus azon, amit Nikodémusnak mondott, hogy újjá kell születned?
– Nikodémus, valószínűen élete derekán volt, amikor az átmenet van az élet második felébe, ami krízissel jár. Az életderék krízisében fordult Jézushoz. Ekkor, ami az élet első felében jól működött, nem működik. Érdekes, mint tanító ő is, farizeus, fordult, egy másik tanítóhoz. Ez azt jelenti, hogy élete első felének tanításai mondtak csődöt, tudat alatt, ezért fordult, egy másik tanítóhoz. Végül ez történt Jóbbal is az Ószövetségben, az élete első felének alkotása összeomlott élete derekán, mert át akarta vinni az élet második felében, azt, amit nem lehet. Ahogy Nikodémus, Jób esete mutatja, hogy az eszmék, melyek szerint élt az ember délelőtt, nem lehet délután is élni.

Pszeudo-zen történet – A szem

A Mester szunyókált. Titok Tóni a Bibliát olvasta, a Jelenések könyvét. Tóni is kezdett kókadozni. Amikor oda ért, ahhoz a részhez, hogy János lenyelte a könyvet, és a gyomrában keserű lett, Tóni is szépen elaludt. A nyitott Bibliára szép lassan ráhajtotta a fejét. És álmot látott. Azt látta a Biblia elnyelte. Valami nagy mélységbe ereszkedett le, ahol szemtől szembe találta magát egy nagy szemmel. Miután felébredtek, Tóni elújságolta álmát a Mesternek. A Mester a következőt mondta: – Tóni, a cél előtt megtorpantál. Be kellett volna lépned a szemgolyó sötét közepébe.